József Attila: A halálról
Dörrenés s nem él az élet,
Futó ábránd, a multé lett.
Nem marasztja,
Már eladta
Hevítő szerelem.
Vas-öltönyben előttem áll A szomorú, néma halál. Hideg csókja Nem izgatja Sóhajtó kebelem.
Dörrenés s nem él az élet, Futó ábránd, a multé lett. Nem marasztja, Már eladta Hevítő szerelem.
Előttem áll s torkon ragad! - Életmentő hát nem akad? - Tovább nem vár, S én? - megyek már Siratva életem.
1921. ápr. 11.
|