Mondom neked |
Nymphetamine |
|
A pusztulás a lábadnál dorombol,
miért nem űzöd már odább?
A pillantását keresgéled folyton,
és ujjaidon próbálod fogát.
|
Téli ég alatt |
Nymphetamine |
|
A szomorúság tétován
kicsordul árva számon.
Mivé is lett az anyatej?
Beszennyezem kabátom.
|
Tilos csillagon |
Nymphetamine |
|
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
|
Magamhoz |
Nymphetamine |
|
Vállad két éber sarka közt
ha sisteregve átcsap,
tudom, több vagy mindannyiunknál,
benned vakít a bánat.
|
Mert áztatok és fáztatok |
Nymphetamine |
|
Egyetlen boldog pillanat,
a végső és az első:
csak állok majd és reszketek,
akár egy égő erdő.
|
Ravensbrücki passió |
Nymphetamine |
|
És nincs tovább. A többi már,
a többi annyi volt csak,
elfelejtett kiáltani
mielőtt földre roskadt
|
Trapéz és korlát |
Nymphetamine |
|
Sugárzó párkányon futunk,
elgáncsolom a lábad,
fölugrasz és szemembe kapsz,
sebezhetetlen állat!
|
Pilinszky János: Kánikula |
Nymphetamine |
|
Miféle forrón ömlő vér ez?
Véres lesz tőlem a világ.
|
Utószó |
Nymphetamine |
|
Lélekzet nélkül vetkezel
éjszakáján a puszta háznak.
Inged, ruhád leengeded.
Mezítelen sírkő a hátad
|
Négysoros |
Nymphetamine |
|
Ma ontják véremet.
|
Harmadnapon |
Nymphetamine |
|
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
|
Bűn |
Nymphetamine |
|
Ez marad belőled nekem?
Ájult közönnyel nézlek.
Hová a váll, mely tündökölt,
nyoma a tündöklésnek?
|
Francia fogoly |
Nymphetamine |
|
Belőlem él! És egyre éhesebben!
És egyre kevesebb vagyok neki!
Ki el lett volna bármi eleségen:
most már a szívemet követeli
|
Harbach |
Nymphetamine |
|
Viszik az utat és a tájat,
a fázó krumpliföldeket,
de mindennek csak súlyát érzik,
a tájakból a terheket.
|
Piéta |
Nymphetamine |
|
Nem érdemelhetett kegyelmet,
mint elvaduló idegent,
le kellett csontjaidról marjad
lázadozó elevened,
|
Kihűlt világ |
Nymphetamine |
|
Kihűlt világ ez, senki földje!
S mint tetejébe hajitott
ócskavasak, holtan merednek
reményeink, a csillagok
|
Miféle föld alatti harc? |
Nymphetamine |
|
Kivánlak, mégis kapkodón
hányom föléd a földet.
A számban érzem mocskait
egy leskelő pokolnak:
mit rejt előlem, istenem,
mit őriz még a holnap?
|
Ne félj |
Nymphetamine |
|
A házatok egy alvó éjszakán,
mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
kiket szerettél! Együtt vesszetek.
|
Stigma |
Nymphetamine |
|
bordáid közt a drága jel,
mely örök sebet éget
és többé sose tűnik el,
csak mélyebb lesz a mély seb
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…